Ha egy cég felszámolási kérelmet kap, az az egyik legsürgősebb jogi helyzet, amellyel egy vállalkozás szembesülhet. Ilyenkor nem elegendő megvárni, hogy „majd lesz valami”, és az sem feltétlenül elég, ha a cég utólag általánosságban vitatja a követelést.
A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, amelynek során a hitelezők a törvényben meghatározott módon részesülhetnek kielégítésben. Ezért ha egy társasággal szemben felszámolási kérelmet nyújtanak be, azt komolyan és gyorsan kell kezelni.
A legfontosabb első lépés: azonnal át kell tekinteni, hogy pontosan milyen követelésre alapították a felszámolási kérelmet, volt-e korábbi fizetési felszólítás, a követelés vitatott volt-e, és milyen határidőn belül kell nyilatkozni.
Mit jelent a felszámolási kérelem?
A felszámolási kérelem olyan nemperes bírósági eljárás megindítására irányuló kérelem, amelyben a hitelező azt kéri, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el a felszámolását.
Ez nem ugyanaz, mint egy egyszerű fizetési felszólítás. Ha a bíróság a felszámolást elrendeli, annak súlyos következményei lehetnek a társaság működésére, vezetésére, szerződéseire, bankszámláira, üzleti kapcsolataira és reputációjára is.
A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a csőd- és felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás.
Felszámolási kérelem kézhezvétele után először azt kell megvizsgálni, hogy a hitelező által hivatkozott követelés valóban fennáll-e.
Az első kérdés: valóban fennáll a tartozás?
Ennek körében át kell tekinteni például:
- van-e szerződéses jogviszony a felek között;
- történt-e teljesítés;
- készült-e teljesítési igazolás;
- kiállítottak-e számlát;
- a számla esedékessé vált-e;
- történt-e részfizetés;
- van-e minőségi, mennyiségi vagy szerződésszegési kifogás;
- a követelés nem évült-e el;
- van-e beszámítható ellenkövetelés;
- korábban vitatta-e a cég a követelést.
A felszámolási eljárás nem arra szolgál, hogy a felek között fennálló bonyolult szerződéses vitát a bíróság teljes terjedelmében eldöntse. Ezért kulcskérdés, hogy a követelés a felszámolási jog szempontjából vitatott vagy nem vitatott követelésnek minősül-e.
Mikor számíthat különösen veszélyesnek a helyzet?
A helyzet különösen kockázatos, ha a hitelező olyan lejárt, szerződésen alapuló követelésre hivatkozik, amelyet az adós korábban nem vitatott, és a fizetési felszólításra sem teljesített.
A bírósági tájékoztatás alapján a felszámolási kérelem akkor terjeszthető elő, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő írásbeli hitelezői fizetési felszólításra sem teljesített.
Ezért nem mindegy, hogy a cég mikor és milyen tartalommal válaszolt a korábbi felszólításokra. Egy késedelmes, általános vagy bizonytalan tartalmú vitatás sok esetben már nem nyújt megfelelő védelmet.
A követelés vitatása: nem mindegy, mikor és hogyan történt
Felszámolási ügyekben az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adós a követelést megfelelő időben vitatta-e. Ha a cég már csak a felszámolási kérelem kézhezvétele után kezdi vitatni a tartozást, az sok esetben késő lehet.
A Kúria gyakorlata szerint a hitelezői követelés vitatása akkor lehet releváns, ha az írásban, legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig megtörtént. A Kúria azt is rögzítette, hogy a követelés esedékességének érdemi kétségbe vonása önmagában is elegendő lehet a vitatás megállapításához, ha az megfelelő időben és írásban történt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek nem érdemes halogatniuk a vitás számlákra vagy felszólításokra adott választ. Ha a követelés jogalapját, összegét, esedékességét vagy teljesítését vitatják, azt időben, írásban és érdemi tartalommal kell jelezni.
Mit tehet a cég, ha felszámolási kérelmet kapott?
A lehetséges lépések mindig az ügy konkrét körülményeitől függenek. Nincs minden helyzetre alkalmazható általános minta, mert más stratégia szükséges akkor, ha a tartozás valóban fennáll, és más akkor, ha a követelés vitatható.
A leggyakoribb lehetőségek:
1. A követelés és az iratok sürgős áttekintése
Első lépésként át kell nézni a felszámolási kérelmet, a hitelező által csatolt iratokat, a fizetési felszólítást, a számlákat, a szerződést és a korábbi levelezést.
Különösen fontos megvizsgálni, hogy:
- a hitelező pontosan mire alapítja a kérelmet;
- a követelés összege és jogcíme megfelelően igazolt-e;
- történt-e korábbi vitatás;
- a fizetési felszólítás megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek;
- igazolható-e a felszólítás kézbesítése;
- fennáll-e beszámítási, teljesítési vagy egyéb védekezési lehetőség.
A felszámolási kérelem alapjául szolgáló fizetési felszólításnak formai és tartalmi követelményei vannak, amelyeket külön igazságügyi miniszteri rendelet is szabályoz.
2. Nyilatkozat a bíróság felé
Ha a cég felszámolási kérelmet kap, rendszerint bírósági nyilatkozattételre van szükség. Ebben az adósnak elő kell adnia, hogy elismeri-e vagy vitatja a követelést, illetve milyen okból nem állnak fenn a fizetésképtelenség megállapításának feltételei.
A nyilatkozat tartalma kiemelten fontos. Nem szerencsés általános, bizonyítékok nélküli vagy pontatlan nyilatkozatot benyújtani, mert a felszámolási eljárásban a korábbi iratoknak, határidőknek és nyilatkozatoknak döntő jelentőségük lehet.
3. Fizetés vagy egyezség lehetőségének vizsgálata
Ha a követelés valóban fennáll, akkor célszerű gyorsan megvizsgálni, hogy van-e lehetőség a tartozás rendezésére, részfizetésre, egyezségre vagy a felszámolási kérelem visszavonására.
A Cstv. alapján a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Ez azonban nem automatikus lehetőség, hanem kérelmezni kell, és az ügy körülményeitől függ, hogy célszerű-e erre hivatkozni.
Fontos, hogy a fizetés vagy egyezség jogi következményeit is át kell gondolni, különösen akkor, ha a társaság több hitelezővel szemben is tartozik, vagy ha a fizetés más hitelezők érdekeit érintheti.
4. Annak vizsgálata, hogy van-e reorganizációs lehetőség
Ha a cég fizetési nehézsége nem végleges, hanem átmeneti, és van reális esély a működés rendezésére, akkor bizonyos esetekben felmerülhet a csődeljárás vagy más reorganizációs lépés lehetősége.
A csődeljárás célja eltér a felszámolástól: csődeljárásban az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Ez azonban csak megfelelően előkészített helyzetben lehet valódi megoldás.
5. A cégvezetői felelősség szempontjainak áttekintése
Felszámolási kockázat esetén nemcsak a társaság, hanem az ügyvezetés helyzetét is át kell tekinteni. Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a vezető tisztségviselő döntései utóbb vizsgálhatók lehetnek, ezért különösen fontos, hogy a cégvezetés dokumentált, megfontolt és jogilag átgondolt lépéseket tegyen.
Ilyenkor célszerű kerülni az olyan kapkodó döntéseket, amelyek később hitelezői érdeksérelemként vagy fedezetelvonásként értékelhetők.
Mit nem érdemes tenni?
Felszámolási kérelem esetén különösen nem javasolt:
- figyelmen kívül hagyni a bírósági iratot;
- határidő nélkül „egyezkedni” a hitelezővel;
- utólag, általánosságban vitatni a követelést;
- bizonyítékok nélkül nyilatkozni;
- a cég vagyonát kapkodva átrendezni;
- más hitelezők helyzetét figyelmen kívül hagyva fizetni;
- ügyvédi áttekintés nélkül bírósági nyilatkozatot benyújtani.
A felszámolási eljárásban az időzítés és a korábbi iratok tartalma sokszor döntő jelentőségű. Egy rosszul megfogalmazott válasz, egy elmulasztott határidő vagy egy nem megfelelően vitatott követelés jelentősen ronthatja az adós pozícióját.
Felszámolás vagy peres jogvita?
Gyakori helyzet, hogy a felek között valójában szerződéses jogvita áll fenn: például az adós hibás teljesítésre, elmaradt teljesítésre, beszámításra vagy más kifogásra hivatkozik.
Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy a jogvita valóban alkalmas-e arra, hogy kizárja a fizetésképtelenség megállapítását, vagy a hitelező kérelme formailag és tartalmilag mégis megalapozott lehet.
Ha a követelés érdemben vitás, előfordulhat, hogy a hitelezőnek nem felszámolási eljárásban, hanem peres úton kell érvényesítenie az igényét. Ezért a felszámolási kérelemre adott válasz gyakran peres jogi gondolkodást is igényel.
Hogyan segíthet az ügyvéd?
Felszámolási kérelem esetén az ügyvéd szerepe nem pusztán az, hogy egy beadványt elkészítsen. A legfontosabb feladat a jogi helyzet gyors és pontos értékelése, valamint annak eldöntése, hogy az adott ügyben mi a célszerű stratégia.
Ügyvédi segítségre lehet szükség különösen:
- a felszámolási kérelem és mellékletei áttekintéséhez;
- a korábbi fizetési felszólítások és válaszok értékeléséhez;
- a követelés vitatottságának vizsgálatához;
- bírósági nyilatkozat elkészítéséhez;
- fizetési határidő vagy egyezségi lehetőség mérlegeléséhez;
- a hitelezővel történő tárgyalások jogi támogatásához;
- csődeljárás vagy reorganizációs lehetőség áttekintéséhez;
- kapcsolódó peres vagy cégjogi kérdések kezeléséhez.
Összegzés
Ha egy cég felszámolási kérelmet kap, gyors és átgondolt jogi reakcióra van szükség. Elsőként azt kell tisztázni, hogy a követelés fennáll-e, korábban vitatott volt-e, megfelelő volt-e a fizetési felszólítás, és fennállnak-e a fizetésképtelenség megállapításának törvényi feltételei.
A felszámolási kérelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cég felszámolása elkerülhetetlen. Ugyanakkor a határidők, a korábbi nyilatkozatok és az iratok tartalma döntő jelentőségű lehet. Ezért ilyen helyzetben célszerű mielőbb ügyvédi segítséget kérni.
Amennyiben cége felszámolási kérelmet kapott, vagy felszámolási eljárással kapcsolatos jogi kérdése merült fel, a Dobrocsi Ügyvédi Iroda segítséget nyújt a helyzet előzetes áttekintésében, a szükséges bírósági nyilatkozat elkészítésében, valamint a kapcsolódó egyezségi, peres vagy cégjogi kérdések kezelésében.
English 
Magyar 
Deutsch